ÖTÖDIK NAP : 2006.08.25

Elfelejtettem megemlíteni a riksa két érdekességét. Az egyik a belső tükör, melynek a hátulját gyönyörű sas madár dombor öntvény díszítette. A tükröket belüre szerelték így látni nem sokat lehetett bennük, de erre nem is volt szükség, hiszen az Indiai szokások szerint ha éppen nem dudált valaki a hátad mögött, akkor bármikor kanyarodhattál bármelyik irányba, előzhettél, kikerülhettél. A másik a zseniálisan pótolt gyertyapipa volt. Igen a pipa felesleges alkatrész, ugyanis egy egyszerű kábelbevágással helyettesíthető és ez a megoldás gond nélkül kibírt több mint ezer kilométert :

Riksánknak addigra elfogyott az első, sőt a második sebességfokozata, így nagyon örültünk, amikor az út mentén találkoztunk a szervízkocsival. A megnyúlt kupplung bowdent a szerelők percek alatt kicserélték, így már könnyedén tudtunk tovább haladni a következő kötelező tankolásig :

Itt is a keverék olajat kiskannából töltötték, illetve lehetett előre csomagolt kis tasakban is kapni :

Utunk ezután furcsa lapos koronájú fák között vezetett :

Tuticorinban már a város határán megállított bennünket a fogadóbizottság. Áldással (homlokra festett pöttyel) és virágfüzérrel köszöntöttek, de ami még ennél is jobban esett az a hideg üdítő volt. J

A város híres kosárlabda csapata fogadott bennünket és külön kérték, hogy kép készülhessen velünk :

Riksa Miskáék a város szélén ismét elakadtak, segítettünk nekik. Innen a városba a szállodához együtt mentünk, és bár erősebb volt a riksájuk nem előztek meg bennünket, csak amikor a célra a szálloda kapujára ráfordultunk, így a célon torkunk szakadtából üvöltve teljes gázzal pontosan egymás mellett haladva száguldottunk be a várakozók nem kis rémületére. A szálloda nem tartozott a legjobbak közé, a folyósón szinte fullasztó volt a konyhaszag. Szokás szerint leültünk az étterembe, hogy farkasétvágyunkat csillapítsuk. Az éttermek pincérein, a kiszolgáláson jócskán lehetett érezni, hogy dél India sűrűjében vagyunk. Leültünk ketten, rendeltünk, majd jött a következő csapat akik leültek hozzánk, Ők is rendeltek, utánarendeltek és ez így ment tovább amíg mindenki meg nem érkezett. Hát a második rendeléstől már ez komoly gondokat okozott a pincéreknek, és az első pár tétel után már hiányosan és késve érkeztek a rendelt ételek, az utolsó egy két rendelt étellel rendszerint csak a számlán találkoztunk, igaz az is nagyon lassan készült. J Türelem, az időt másként mérik Indiában. Itt ért egy újabb kedves szösszenet. Az egyik kihozott tányér kicsit koszos volt. Amikor ezt jeleztük a nagyon kedves és módfelett igyekvő fiatal pincértanonc azonnal orvosolt a problémát : odanyúlt és a tenyerével letörölte a foltot a tányérról. Ezzel a probléma számára megoldott volt és nem értette miért kérünk mégis új tányért. J

Vissza : MADURAI FŐOLDAL Tovább : HAJÓKIRÁNDULÁS